Egyre hosszabbak a nappalok. Kár, hogy az éjszakám is. Dühösen meredek a lázmérőre 38 (f)okos. Nem tehet róla, én főztem meg a hónom alatt. Felnőtt dolog lábon kihordani egy betegséget, de ártalmas. Próbálom kiszámolni, hogy hány napja rossz a közérzetem, miről tehet az év végi hajtás. Vírus lesz vagy baktérium. Mit sem sejtő kisgazda vagyok, vagy nem kívánatos biokémiai folyamatok zajlanak bennem. Csókolgatják egymás seggét a bacik. Legalább már nincs bedagadva a fél arcom, legalább pont ezért már véget ért az augmentin kúra, az viszont kicsinálta az emésztésemet. Miről tehet egy elefánt? Hajnali őszinteség. Szerintem Bécs az egyetlen város, ahol eddig meg tudtam oldani, hogy akár 20, akár 90 perces időközzel de egy tiszta klozettre üljek nyilvános helyen. Ott még az élelmiszer áruházban is van, nemcsak a vendéglőkben. Bevallom a Schönbrunnban, mikor megláttam Ferenc Jóska 115 éves privát angol vécéjét, a vízöblítéssel a hálószobája mellett... A homlokom gyöngyözött, elsápadtam, és nemcsak a fájdalom mart belülről, hanem a sóvárgás is. Nos csodásnak tartom az érlelt sötétbarna deszkát. A kínzó kétséget, hogy ez csontfehér porcelán kagyló vagy zománcozott fémtál. Ott hagyott izzadt ülep lenyomatot a Kaiser. Hangosan nyögött vagy arisztokratikusan köhögött miközben elengedte magát? Tényleg munkától szoros napirendje mellett itt pihent egyáltalán, vagy vezényelt? Barna mackó Raus! Akkor még biztos nem üvegajtó védte a császári és királyi árnyékszéket. Évtizedekkel ezelőtt, ha nem tévedek Michelangelo Dávidjának péniszét egy magyar turista törte le. Mérlegeltem, hogy megéri-e címlapra kerülni. Bevallom a következő teremben olyan galambokat eresztettem egy osztrák iskolás csoport és fülsértően magyarázó tanító nénijük orra alá, hogy meg sem vártam az audio guide végét. Úgyse hallottam a gnaedige Frau-tól. Szóval ezért is vagyok olyan vidám a bécsi képeken, mert testem lelkem öröm élményre lelt egyszerre, még ha szakaszosan is. Meg kell ezt is becsülni. Szeretem Bécset. Most viszont nem tudok aludni, alig kapok levegőt, fáj a torkom, és hagyom dolgozni a lázat. Át kell szerveznem a következő 3 napomat minimum. A lemondhatatlan és a lemondható feladatokat. Nem nagy öröm. Egy órája gyűröm a kanapét ébren.

Lelki szemeim előtt ébredtek sorban és térdeteken támaszkodva nyomkodjátok a mobilt otthonotok legkisebb helyiségében. Fürödjön csak a telefon fényében az arcotok és legyen jó napotok.

A blog előtti életem, Bécs, 2016.12.22.