A zsidó identitástudat építésének meghatározó szakasza. Ősatyánkból Jákobból Izrael lesz. Jákobnak fontos, hogy megtudja kivel harcol az éjszaka. Meg is kérdezi, de nem kap választ.

Azért sem kap választ, mert az ellenségkép kialakításához az is szükséges, hogy nevén nevezhessem az ellenségemet. Ez a harc azonban egy próbatétel.

Ő pedig új nevet kap. Az új név azonban elsődlegesen azonban elsődlegesen nem egyénként változtatja meg Jákob életét, hanem az egész zsidó nép életére kihat a nemzettudat, a közös név kialakításával.

Az önazonosság keresésében a szélsőséges körülmények fokozása útján jutunk el. A testvérek, Jákob és Ézsau megromlott testvéri kapcsolata. Az életre-halálra szólóharag meghatározza a fivérek sorsát, és a leszármazottaik sorsát is. Ézsau sem hagy kétséget, hogy mit tenne a testvérével, Jákob is érzi, hogy az atyai áldás csellel történt megszerzésének következményei kell legyenek. Ezért volt neki, és édesanyjának, Rebekának is ennyire fontos az áldás. A testvérviszály a testvérek háborújával fenyeget. Erre készül Izsák gyermekeinek mind a két háza. Háború lesz.

A halálközeli élmény vagy megbénít, vagy segít a legfontosabb dolgokra figyelni, és újra értékelni az életet. Valamint elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy élni akarok. A túlélés vágya, az ösztöne elengedhetetlen az életben maradáshoz.

Ha valamit én is elmondhatok biztosan magamról, hogy túlélők leszármazottja vagyok. Az őseink ebben szereztek másoknál nagyobb gyakorlatot, a túlélésben. Ezért érdekes a jelenlegi háborúban, hogy az emberek nem elmenekülnek Izraelből. Azok, akik jeridát vettek, vagy csak a világot járják a háború hírére fogták magukat és hazamentek. Sokan azért mentek haza, hogy bevonuljanak. Egy hónap alatt közel háromszázezren repültek haza csak az El-Allal. Három százalékkal nőtt az ország otthon élő népessége. Ha ez is a túlélési ösztön megjelenése, akkor mi várható a diaszpórában?

dr. Gádor György