Utazás a koronánk körül

A COVID-ról akkor tudsz kedélyesen viccelődve írni, ha túléled. Ha e sorokat olvasod, az azt jelenti, hogy nem változtak meg a fizika törvényei. A síron túlról írás olvasás művészete még nem az enyém és nem a tiéd. Még pozitív gyors és PCR tesztekkel sújtva kezdtem terápiás pötyögésemet az első igazolható koronás másképpen, maradj otthon a francba napomon.
Édes kicsi naplóm összefolynak a napok. Majdnem minden nap írtam pár sort. Vacakabb napokon vacakabb szemelvények rétegződnek, vagy nincs egy sor sem:        
Betegnek lenni szívás. Koronásnak lenni überszívás. Én nem vagyok jó beteg.
Szó se róla, csökkentettem a munkaóráim számát. Levelezek telefonhívás helyett mégis a mai nap is kísértetiesen hasonlít egy Home Office munkanapra.

Fáj a fejem, a torkom, be van durranva a torkom és a közérzetem sem jó.
Még kapok levegőt is. 25 hónapig megúsztuk mind a ketten, hogy ledaráljon a vírus. Oltás, óvatosság és figyelem. Nem vagyok mintapolgár, csak parázom attól, hogy betegen kerüljek kórházba. A pszichiátrián dolgozni, az más. Pár hónap kivételével az eltelt két évben internetes távmeghallgatáson, kamerán keresztül pillantok a Nyírő életébe. Azt hiszem ezért is kaptam rá én is, hogy az oltóponton rendszeresen dolgozzam. Hiányzott a kórházi környezet.       
Ágival az első 2020-as hírek óta beszélgetünk arról mit és hogyan csinálunk, ha valamelyikünk elkapja. Ági péntek reggel, az első Széder este előtt kezdte a sort a pozitív gyorsteszttel. Én negatív eredményt kaptam, pedig két hete krahácsoltam. Megismételtük. Ugyanaz. Másnap reggel PCR teszt. Az eredmény változatlan. Én is otthon maradtam. Ez így természetes. Az ásó kapa nagyharang ellentmondásos tartalom kappedliben, de a sorsközösség, az összetartozás vállalása a lényeg. Nem a kútba ugrottunk versenyt. Eddig is egymás mellett aludtunk. Kicsi a lakás. Idő kérdése volt, hogy a logika győzzön. Harmadnapra beszálltam. Két piros csík a “C” és a “T” vonalában. A PCR másnap nyugtázta. Az EESZT már a gyógyultsági igazolványomat is rátöltötte a telefonomra május 4. kezdő nappal. Az erő legyen velünk! Osztani akarom az optimizmusukat, de azért el-el kap a szorongás engem is. A járványt, a védekezést a háború és a fásultság nyírta ki. Az újabb kétharmad is stabil. Egyedül a vírus nem olvas újságot. Ez azért megijeszt.
Lehet, hogy nyolc-kilenc nap után már lesz negatív tesztem. Vagy hamarabb. Utána már csak a poszt-COVID szövődmények miatt aggódhatok. Ezen a fronton.  
Édes kicsi naplóm, eszem a zúzádat. Mai napon kapott jótanács, tényleg pihenni kell, mert ez a kulcs a szövődmények elkerüléséhez. Az íz érzékelésem némileg összeborzolódott, felerősödött a keserű íz. Durvább az algopiryn, a kóla, más még a kávé íze is.          
Ági levest főzött. Megfuttatta a hagymát az olajon. Aprította a deszkán a répát és karalábét. Úgy leégett mellette a hagyma, hogy füst ülte meg a konyhát. Én akkor még éreztem a büdöset. Ő már nem. A koksz ment a kukába, és két napig ettük a sűrű zöldséglevest. Finom volt.
Édes kicsi naplóm. Ági már negatív, én még pozitív vagyok. Eleve három nap késésben vagyok. Vacillálok mit vállaljak be. A hétfővel a Home Office teljes munkanappal visszatért. Érzem is, elfáradtam, lepukkantam. Hello tabletta éjszakára. Iszom, mint a tehén. Vizet. Teát. Gyümölcslevet. Sokat.
Lemaradok, mert bezárkóztam. Viszont ez is megint új tapasztalás, hogy próbálok szünetet tartani. A náthás tüneteim megint változtak, kicsit mintha az arcüreggyulladás irányt venné. Se láz, se hőemelkedés de verejtékezem. Hőhullámok vagy csak meleg van? 
Új szorongások. Még rajtuk van az árcédula. Az elején nem izgatott, hogy meddig tart. Már zavar. Mi az ára a könnyebbik útnak? Hogy eddig megúsztam?

Bolygó körüli pályára állnak a tünetek és a szövődmények? Amikor közel érnek hozzám valami újra és újra megéget? Ki kéne feküdni, de eddig is rossz alvó voltam. Tudatosan megpróbáltam átlagember lenni. A lezárások idején a fizető és a civil munkáimba vetettem magam. Most végre elkezdtem sorozatokat nézni. A kenyérsütés még messze van, leválogattam és felaprítottam kb. tíz év banki levelezését. A mutató ujjamra vízhólyagot tört az olló.
Éjfél után kikapcsoltam a tévét is. Pedig krimi közben voltam.          
Nézzük. Nézzem. Van betegségbelátásom. Igazolt a teszt. Beveszem a gyógyszereimet. Hidratálok. Mégis olyan ügyetlenül próbálok pihenni, hogy a nap végén elröhögöm magam a vécédeszkán. Woody Allen után szabadon, amit tudni akarsz a pihenésről, de sosem mertél megkérdezni. Mindenkinek csak egy kicsi meló kell. Miért nem tudom a rolót lehúzni, mint a dicsekvő ügyvédek, akik december 3. hetében már nem dolgoznak.
Talán életem depressziós szakaszát kompenzálom. Most még okom is van, hogy ne legyek jól, mert háború van a szomszédban. Elkapott a vírus is, amibe mások belehaltak én sokáig jegyzeteltem a telefonomban, hogy kiket vett el, akiket ismertem. Nem akartam elfelejteni őket. Engem se felejtsenek el.
Édes kicsi naplóm. Szellőztetem a szobát, hajnal egykor, hogy jobban aludjunk.
A fejemet is szellőztetni kellene. Friss ájer, friss gondolatok. Elcsöndesedni vágyom a ropogós paplan alatt. Becsukom az ablakot. Irány az ágy. Smá…      
Az omikron variánsnak is van lecsengése, mint egy pohár fehér bornak. Lenyeltem a vírust. 25 hónap után mondhatom, hogy kései szüretelésű félédes. Az őszi napfény és a gyümölcsös jegyek sehol sincsenek. Az orromban nem érzem a nedves avar illatát, mert eldugult. Az ital finomsága a keserűbe csúszik. A járványnak is van lecsengése. Ági végre negatívat tesztelt. Én még aktív fertőzött vagyok. Pozitív lett az USA alelnöke is. Mi három Pfizer, ő 4 Moderna után. Néha elkap a hiábavalóság érzése, ez a korona mindenkit utolér.         
Becsókolhatsz kicsi naplóm. Eleve fáradtabban ébredtem, mint ahogy lefeküdtem. Ma is pozitív lett a tesztem, pedig negatívat vártam. Megdőlt a háromnapos elméletem. 3 nappal Ági után lettem pozitív, hát a gyógyulás nincs teljes szinkronban. Ma nyafogós napom van.
Ma kicsit sok volt a melóból. A lakást is majdnem elhagytam, de kibírtam. Még egy nap kipipálva. Alszom, és reggel jön a gyorsteszt. 
Az orros tesztet valahogy laborosabbnak tartom teljesen tudománytalan alapokon. Kifújom az orrom. Bekészítem az ölembe a következő zsebkendőt. Hüvelykem körmét a mintavételi pálca mélységjelző árkába vájom. Jobb kézzel szaglószervem csillószőrökkel borított nyílásába ütközésig toltam. Megtekerem többször a sikeres törlés céljából.   
Jöhet az alkémia. Nem sikerült. Arany helyett végre negatív tesztet állítottam elő.    
Pedig micsoda motorja lennék a gazdaságnak! Látom a szalagcímeket! Aranyat ér a taknya! Bányászengedélyt kapott a kitermelésre a saját orrában! Tömegek túrják a nózijukat az aranyrög reményében? Miben más az ő orra, mint bárkié? 24 karátos hefti! Az MNB a pincéjébe költöztetné az aranycseppeket tüsszögő embert! A miniszter a TEK-et is bevetné, hogy a következő hullámban biztosítsa az aranyozott orrfolyást. Megadóztatják a náthát, a kiskorúak után a szülők fizetnek ha lóg az orruk. Nem mészkő az a cseppkő! Bányászati engedély köteles lett az orrszívó porszívó.     
Állítom, az én orrom váladéka aranyat ér. Végre negatív a tesztem, akármennyi tünetet is fogok érzékelni magamon a következő hetekben. Három oltás, legalább egy igazolt megbetegedés, egy védettségi igazolvány után már a digitális gyógyultsági igazolványom is hatályba lépett. A kormány ugyanis az interneten keresztül is gyógyít. Az applikáció már előre tudta. Május 4. napjától a gyógyult kategóriát erősítem. Kiszámolta a PCR és a saját statisztikája alapján. Izgultam is. Bele ne haljak. Hogyan magyaráznám meg, hogy a kormány tévedett a gyógyulásom ügyében. Most már látszik is miniszter úr, betartottam a tízparancsolatot. Pészachra lettünk koronásak. Minden felborult, a közös vacsorák, a családi programok, az eltervezett maceszes menüsorok. Az elkerülés ünnepe megismétlődött. Ezért kell úgy mesélni évről évre a kivonulásról a rabszolgaság földjéről, mintha mi is ott lettünk volna, amikor elkerült a halál. A makacs, ragaszkodó panaszok mellett is ez a lényeg. Elkerül vagy sem. Ez eddig bő két hét volt az életünkből. Vár ránk, hogy megöregedjünk.

Péntek délután van. A fertőzéshez képest ez a harmadik. Jó Szombatot Mindenkinek!