Már Budapesten vagyok. Ma van a háború 283. napja. Bő kettő hete ígértem, hogy folytatom az izraeli beszámolómat az érzéseimről, megéléseimről. Az elmúlt 9 hónap és 8 napban nagyon sok mindenről lehetett cikket olvasni, videót látni, rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől elbeszéléseket hallani, fontos, hogy beszéljünk róla, hogy ne merüljön feledésbe a még 120 fő elrabolt, az 1587 megölt és a 16093 megsérült ember élete.

A legelső programunk egy geopolitikai interaktív előadás volt Neil Lazarus-szal, akit már egy 14 évvel ezelőtti “Hogyan tanítsuk a Holokausztot” képzésről ismertem - és most is nagyon fontos dolgokról tanított, beszélt.

Nem jutott el hozzám korábban ez a videó, ahol élő műsorban suttogva telefonáltak be a shelterben (ez a lakáson belül, kötelezően kialakítandó biztonsági szoba, megerősített ajtóval, esetleg ablakkal, egy óvóhely) rettegő emberek, hogy mikor jönnek már a katonák kimenteni őket, félnek, ott járkálnak a lakásban a gyilkosok, próbálnak csendben maradni, de a kicsi gyerekek nem tudnak, jöjjön már a segítség, az életük megmentéséért könyörögtek. A riporter is csak sírni tudott, én is. A 80 évvel ezelőtti Holokausztról azt tanultuk 2010-ben, hogy már nem a sokkolás a megfelelő módszer, hogy a ‘mai fiatalok’ megértsék és befogadják, hogy mi történt annak idején. A fókusz a ‘hogyan élték túl a borzalmakat’, hogyan éltek a háború előtt, alatt és után. Most pedig pontosan ugyanaz történt, mint 80 éve. Lemészárolták a zsidó embereket a kibucokban, a fesztiválon, az autókkal menekülőket, előre kitervelten, aljas indokból. Azt gondolom, fontos, hogy sokkoló videókat, elbeszélésket halljunk, lássunk, hogy ez újra ne történhessen meg és senki se vonja kétségbe. Egészen más érzés látni a mobilon egy videót, mint a helyszínen szembesülni a valósággal.

Kilenc hónapja történt, hogy fiatal lányokat, nőket elraboltak, megerőszakoltak, esetleg teherbe ejtettek. Ők rövidesen szülni fognak. Velük mi van? Mi lesz? A terroristák erre is készültek? A hideg futkos a hátamon, hogy mi van, ha tényleg teherbe estek és ezt fogságban élik át és azon rettegnek, hogy mi történik a szülés után velük.

Köszönöm a lehetőséget, hogy csatlakozhattam a programhoz és a szervezést Maccabi Vac Hungary.

#maccabivac #maccabivachungary #bringthemhomenow

Fotó: Wéber Ági

Kilazult a zászlócska. A kiskatona magától értetődő természetességgel igazítja meg, mert egyszerűen ő is tenni akar valamit. Még akkor is, ha ez apróságnak tűnik. A kép a Nova Fesztivál helyszínén készült.