Az egyetemi házi dolgozatokra két diploma után másképp néz az ember. Pláne a vizsgaidőszakra. Miért csak a jegyért és az íróasztal fiókjának írjak? Bő éve blogolok és, amit vállalhatónak tartok, abból még tanulhatok is. Leveszem a tanári zakómat és diák vagyok. Válaszolhatok, ha kérdeznek, hogy nem tudom, majd utána olvasok. Tévedhetek. Még néhány szemeszter, és kijelenthetem, hogy attól függ. Antik szabály, a főpincérnek harmadévben doktor úrnak illik szólítani a joghallgatókat a sörpatikában. Ehhez persze szorgalmasan kell a kocsma tanszéket is látogatni. Kíváncsisággal, az eltelt évek rutinjával ültem le írni. Nem először készülök fel, mégis eljutottam a kifogásig. Khm… Ez a téma csak a teljesség igénye nélkül írható meg, mielőtt szakdolgozattá válik. A szükséges nyelvtudás, és olvasottság nélkül, amiben pl. a Misna Szukka traktátusa segíthetne, mint forrás.

Szukkot tórai ünnep, a három zarándok ünnep egyike, chag. Megtartásának a jogcímét is értelmezhetjük tórai parancsolatként.  A Dövarim  - Deuteronium, Röé heti szakasza, másképp Mózes 5. 16. 13.:

„ 13. A sátrak ünnepét tartsd meg hét napon át, midőn betakarítottál szérűdből és présházadból. 14.  És örülj ezen az ünnepen, te, fiad, és leányod, szolgád és szolgálód, és a levita és az idegen, az árva és az özvegy, akik kapuidban vannak. 15. Hét napon át ünnepet ülj az Örökkévalónak, a te Istenednek azon a helyen, amelyet kiválaszt az Örökkévaló; mert fog téged áldani az Örökkévaló, a te Istened minden termésedben és kezed minden munkájában; és légy mindig vidám. 16. Évenként jelenjen meg minden férfi közüled az Örökkévaló, a te Istened színe előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt: a kovásztalan kenyér ünnepén, a hetek ünnepén és a sátrak ünnepén és ne jelenjenek meg az Örökkévaló színe előtt üresen; 17. ki-ki keze adománya szerint, az Örökkévaló, a te Istened áldása szerint, amit neked adott.” [1]

A szó szerint sátrak ünnepe a pusztai vándorlásunk emlékére, hét napon át tart. Minden év Tisri 15-től 22-ig. Az első két napja a diaszpórában ünnepnap, az elkövetkező napok pedig ún. félünnepek ( hoél hamoéd/ hajl hamojéd). Szukkot hetedik napja önálló elnevezést nyert, ez a Hoshana Raba, a nagy segítségkérés napja. A nyolcadik nap bár közvetlen a hetediket követi, önálló ünnep, a nyolcadik napi záróünnep, a Smini Aceret.

Bizonytalanságunk esetére, hogy mit, mikor, és hogyan tegyünk az örök recept, hogy kérdezzünk meg egy rabbit. Mielőtt kérdeznénk, olvassunk bele, hogy mit ír a Luach. Továbbá el ne felejtsük, melyik az a rabbi, akit tényleg érdemes megkérdezni.

Szukkot halacháját több irányból is megközelíthetjük. Szabályokkal rendelkezünk magára a sátorra, hogy milyen legyen. Arra, hogy mit és, hogyan tehetünk – tegyünk meg a sátorban. Továbbá a zsinagógában milyen, az ünnepre jellemző liturgiát követünk, ezen belül a szukkoti csokor szabályai.

Házi dolgozatomban, hogy a terjedelmében kezelhető maradjon a sátorral szembeni elvárásokra térek ki.[2] A sátornak legyen legalább három oldala és teteje. Bármilyen anyagból készülhetnek a sátor falai. El kell kerülni minden olyan anyag felhasználását, amely kellemetlen szagot bocsát ki. Álljon ellen a szélnek. Jom Kippur után közvetlenül szokás megépíteni. Lehetőség szerint mindenki építse meg a saját a sátrát, de legalább vegyen benne részt, és a tetőt a tulajdonos tegye fel. A sátor teteje, a sechach földön termő növényekkel legyen befedve. A tetőhöz olyan ágat nem szokás használni, amin még rajta van a fa gyümölcse is. Díszítés, és alapanyag szempontjából, ahány sátor, annyi szokás. A helyi folklór már nem az egyetlen hatás azóta, hogy a világ kisebb lett, és fényképeket, videókat láthatunk szerte a világból kinek milyen sátra van. A sátrat nem lehet fa, vagy más építmény alá építeni, ezért városi környezetben a klasszikus erkélyek, gangok, loggiák kicsik, nem megfelelőek a takarás miatt. A nagyobb teraszok, amelyek felett nincs másik terasz, ami eltakarná, azok jók. A sátor minimális illetve maximális méreteire nincs előírás, az egyszemélyestől a nagyon nagyig terjed a skála. Le lehessen benne ülni, még ha a lábunk ki is lóg. A sátor az ünnep alatt nemcsak étkezésre, közös tanulásra, hanem átmeneti szállásként szolgálhat, minden alkalommal, amikor belépünk a következő áldást mondjuk:

„Bárúch Atá Adonáj, Elohénú, Melech Háolám, aser kiddesánu bemicvótáv, vecivvánu lésév baszukká!”
„Áldott légy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, aki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta, hogy sátorban lakozzunk!”

Az első alkalommal, amikor a sátorba lépünk a sehechejónú áldását is el kell mondani.

A hazai zsinagógai – közösségi sátorépítészetet sátorverésnek kevés lenne mondani, ugyanakkor az építészet kifejezés is túlzás, hiszen ideiglenes hajlékot építünk. Az egyéni sátrak készítéséhez viszont kevés adat érhető el, annak ellenére, hogy szokás lett szukkoti élményeink megosztása a közösségi média felületein is. Budapesten a központi elem, nyilván a korábbi központi megrendelés okán egy viszonylag könnyen szerelhető acél vázas szerkezet, amit az összeállításhoz nem kell hegeszteni, és bontható kötésekkel, nádfonattal borítják a tetejét és az oldalfalait. A tetőt alátámasztásként falécekre dobják. Nincs mindegyik zsinagóga olyan szerencsés helyzetben, hogy saját udvara legyen, némelyik udvar inkább csak mennyezet nélküli folyosó rész a szomszéd ház faláig. Az ajtó alkalmanként spárgával, masnival zárható. Közös elem még a hívek vitája az áttetsző műanyag fóliáról, ami tetőt borítja, hogy fel kell-e hajtani, ha igen, akkor mennyire, és tényleg látjuk alóla a csillagokat. Ez a fontosabb, vagy az, hogy ne ázzunk el alatta mi, illetve a padok, a terítők, a díszek…

A Páva utcai Zsinagóga sátra is ebbe a sorba tartozik, acél szerkezet nádfonattal. Az alkatrészek pedig ünneptől ünnepig az alagsorban a lépcső alatt száradnak. Egyedi kötöttségünk, hogy együtt élünk a Holokauszt Emlékközponttal. A múzeumi nyitva tartás rendjére is figyelemmel kell lennünk. A sátrakat a BZSH karbantartó csapata építi fel évről – évre, így a napirendjük szoros ebben az időszakban, hogy olyan hétfőt, mint múzeumi munkaszüneti napot találjanak, ami a zsidó naptárnak is megfelel. A villanyt, hosszabbítóval az imaház ablakán keresztül csak az utolsó nap, a díszítéssel együtt vezetjük be. A sátor külső falán pedig laminált lapon a tájékoztatjuk a látogatókat, hogy mégis mi ez az építmény. Szobányi sátrunkban egyszerre kényelmesen tizennégyen tudnak leülni.  Díszítésére az adományba kapott kiegészítőknek is köszönhetően, az Uspizin – Ősatyák nevei mellett a szüreti hangulat a jellemző, nívósabb műanyag gyümölcsök, papírdíszek, szezononként változóan borostyán, friss gyümölcsök, faágak. Izraeli képeket, ragasztott montázsokat, színes papírból készített, óvodai – iskolai farsangokra jellemző díszeket nem szoktunk kitenni. Ez várhatóan akkor fog megváltozni, ha tömegével érkeznek ismét gyerekek és nagymamák a sátrat díszíteni.

Legizgalmasabb őszi ünnepünk a zsinagóga és a múzeum udvarának felújításakor volt. Az udvar alatt egy mélygarázs található, amit nem sikerült úgy megépíteni, hogy ne ázzon be, és ne alakuljon ki egy új cseppkőbarlang a Ferencvárosban. Ezt persze nem garanciában, és nem is tökéletesen, de úgy oldották meg, hogy felszedték a teljes burkolatát az udvarnak a beton födémig. A beton födémet újra szigetelték. A burkolat felszedése a talaj ill. padlószint mélyülésével járt az udvarban. Mindannyian hidakon közlekedtünk. A világoskék szigeteléstől, amit vízzel töltöttek fel egy hatalmas medence partján töltöttük az ünnepeket.[3] A sátrat pedig feleakkora méretben hungarocell szigetelő fal lapokból épített stégre húzták fel, amit kikötöttek az imaház bejáratához. Sajnos a medence bár kialakításához kicsit hideg volt.

Gasztronómiai szempontból is saját szokásrendszert alakítottunk ki a Pávában. Védjegyünkké tettük a sült tököt. Friss kakukkfűvel együtt sütjük az illata kedvéért, vagy csak rusztikusan darabolva natúran. A szezont minden évben a Szukottal kezdjük. Természetesen forrón kínáljuk a helyben sütött tököt saját „szállodai” ételmelegítőinkben. Az étlapunkon ilyenkor is van barchesz, szendvics krémek, saláták, gyümölcsök, édes és sós sütemények, hasék is. A friss sült tök illata mind ehhez az ünnephez, mind pedig a szombat fogadásához az év nagy részében hozzá tartozik. A hacilim, a padlizsánkrém mellett a sült tök nemcsak a forró krémleves alapja egy hideg estére, hanem egy sós pástétomé is. Kevés olajon lilahagyma karikákat karamellizálunk. Mielőtt lezárnánk alatta a lángot meghintjük chili pelyhekkel. Elkeverjük. Friss kakukkfű leveleket hintünk rá és összedolgozzuk a már kihűlt és a héjáról lekapart sült tökkel. A hagyma és a tök sem egyformán édes, a csípős chili, és egy kevés só fokozza az íz élményt. Pirítóssal, barchesszal jó szívvel kínáljuk.

Kis pénz, kis foci. A cél nemcsak a kiegyensúlyozott kiddus költségvetés, hanem az, hogy minimális csapattal, (nem személyzettel) a leggyorsabban, minél több embert tudjunk megkínálni, megetetni. Egyszerre nem tud mindenki bemenni, leülni, enni – inni – bróchét mondani a sátorban. A lehetősége mégis megvan mindenkinek akkor is, ha egyébként esik az eső. A sátor bejárata ugyanis az imaház bejáratára nyílik kb. egy méterre. Az udvarunk lejtése miatt nagyobb sátor építésére, vízszintes talajra az imaház mellett nincs lehetőség. Az udvar közepe megoldás lehetne, de ez a múzeumon is múlik. A szukkoti vendégvárás központi eleme a praktikum, az étel legyen könnyen, gyorsan osztható, kínálható. Akár állva is meg lehessen enni, és ne kelljen a konyhából kihozni mindent a tálaláshoz. Praktikusak a műanyag edények és evőeszközök, de az óriás kukás zsák, és a fedeles, eldobható vödör is az ételmaradéknak. Ezért kell Pészachkor megtartani az ételszállításra használt műanyagvödröket, amikben a krumpli, a cékla, az almakompót érkezik. Menő lenne teljes ételsorokat végig enni ülve, de ehhez több hely, és több lóvé kell.

Van természetesen kortárs privát szukka építés is Magyarországon. Ahol én voltam vendégségben Zuglóban, ill. Szadán, ott a faszerkezet és nádfonat volt a jellemző kevés házilagos díszítéssel, a család gyermekeinek rajzaival, de kényelmes székekkel és asztalokkal. a sátrat a kertben húzták fel a fűre, és bizony sokkal nagyobb volt, mint a zsinagógáé.

Izraelben számos sátrat láttam a házak teraszain, és udvarain. Sőt, ha nem tilos az utcán, közterületen is szoktak sátrat építeni. Ténylegesen sokan a sátorban alszanak kempingágyban, napközben nejlonnal letakart ágyneművel. Hisz mikor, ha nem ilyenkor van az a néhány esős őszi nap. Ne felejtsük el, Izrael nemcsak egy olyan ország, aminek lényege a judaizmus, de a közterület használata is más. Eddig az ünnepek előtt, ill. után érkeztem. Vendégségben, sátorban sajnos nem jártam. Míg nálunk az megbotránkozást keltene, ha valaki a Margitszigeten a Nagy Réten, vagy a Városligetben nekiállna családilag grillezni. Ugyanez Izraelben megszokott látvány, legyen egy parkban, a tengerparton, vagy egy erdei pihenőhelyen.    

Terjedelmi okokból nem lépek tovább a sátrakra vonatkozó szabályokon az ünnep további szabályaira.  Ugyanakkor a házi dolgozatomhoz, hogy a folklór jellegű részeket megalapozzam a zsidó közösség írott sajtójának múltjához fordultam. Kevesen tudják, bár logikus lenne a feltételezés, de az „Új Élet” szerkesztősége a Síp utca 12. szám alatt található. A szerkesztőség pedig a hagyományokat követve őrzi régi évfolyamainak bekötött példányait. Sajnos egy-egy évfolyam már elveszett az idők során. Talán hozzám hasonlóan más is kölcsönkérte. Egy nap késéssel vittem vissza. Röstellem máig. Ezek az újságok, azonban így is igazi aranybányák. Hat évtized egy-egy kötetét vettem magamhoz Kardos Péter főrabbi úrtól. Érdekes módon nem mindegyik évfolyam írt külön szukkoti témában. Az imaidőket, a templomjegyek vásárlását az ünnepekre természetesen közzétették, de köszöntők, tanítások, magyarázatok nem kerültek stabilan a sajtó alá. Ezúton is köszönöm a lehetőséget, hogy hozzáférhettem ehhez az anyaghoz.

A miheztartás végett, ha már ünnepek vannak. A Páva utcai zsinagóga imarendje az alábbiak szerint alakul:

Kábálát Sábát szeptember 21. péntek este 18:00
Sábát Sáchrit szeptember 22. szombat reggel 9:30

Szukkot 1. este szeptember 23. vasárnap este 18:00
Szukkot 1. Sáchrit szeptember 24. hétfő reggel 9:30
Szukkot 2. este szeptember 24. hétfő este 18:00

Kábálát Sábát Szukkot félünnep szeptember 28. péntek este 18:00
Sábát Sáchrit Szukkot félünnep szeptember 29. szombat reggel 9:30

Smini Áceret szeptember 30. vasárnap este 18:00
Szimchát Torá október 1. hétfő este 18:00

Felhasznált irodalom:

Mózes Öt könyve és a Haftárák. Szerkesztette: Dr. Hertz J.H. , Dr. Hevesi Simon, Dr. Guttmann Mihály, Akadémai Kiadó 1984.

Oláh János, Judaisztika, Budapest, Gabbiano Print Kft.2009.

MAZSIHISZ Luach 5777.

Magyar Zsidó Lexikon, on-line változat, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/

Halacha Yomit, http://halachayomit.co.il/en/ReadHalacha.aspx?HalachaID=2198